Bambuszvirágzás veszélyezteti az óriás pandákat

Kína nyugati területein megkezdődött a bambuszvirágzás. A csodálatos eseményre 60 évenként kerül sor, és a bambuszok elhalásával végződik, ami a ritka óriás pandákra végzetes hatással lehet.

A Gansu tartományban található védett területeken 102 panda él. Mostantól mindegyiküket folyamatosan figyelik és az éhezés első jeleire áttelepítik olyan területekre, ahol még van bambusz, különös tekintettel az idősebb, gyengébb állatokra.

A pandák fő táplálékforrása a bambusz, így ha a bambuszerdők elhalnak, Kína nemzeti jelképei is éhenpusztulhatnak. A bambuszok elhalása a virágzásuk után következik be; ezután a pandák nem is hajlandók elfogyasztani a növényeket. A bambuszok még elhalásuk előtt magokat "termelnek", melyekből aztán új erdő nő. Az új bambusz kb. 10 év alatt megnő, majd 50 év múlva virágzani és pusztulni kezd - és a körforgás folytatódik.

Szerencsére a bambuszok virágzása nem összehangolt a különböző területeken. Amikor utoljára a 80-as években egy nagyobb területen elpusztult a bambuszerdő, kb. 250 panda éhenhalt. Most Szecsuán és Shaanxi tartományokból is érkeztek virágzásról szóló hírek; ez a két tartomány ad otthont Kína többi, kb. 1590 vadon élő óriás pandájának.

A bambusz jelenleg 7000 hektáron virágzik, ami közvetlenül 22 pandát veszélyeztet. Védelmüket külön erre szerződtetett vadőrök biztosítják, akik a helyi falvakban is felvilágosítják az embereket a pandákat fenyegető veszélyről és arra kérik a lakosságot, hogy ne kergesse el és ne bántsa a lakott területekre tévedő, élelmet kereső állatokat.

Óriáspanda, nagypanda vagy bambuszpanda néven ismerjük (Ailuropoda melanolenca) a mackóknak ezt a különleges fajtáját. Az óriáspandák bundája fehér, fekete foltokkal a szem körül, a füleken és a vállakon, valamint végtagjai is feketék. Vastag, olajos váladékkal fedett bundája a hideg ellen hatásos védelmet biztosít. Fehér-fekete foltjai biztosítják, hogy a hegyi fenyõ- és bambuszerdõk aljnövényzetének félhomályába beleolvadjon.

Fogazata eltér a medvéétõl. A tépõfogak, zápfogak nagyon fejlettek, a növényi életmódhoz alkalmazkodtak. Elsõsorban fehérjében gazdag bambuszrügyekkel táplálkozik, 1500-4000 m mgasan fekvõ területeken. Felvett növényi táplálékának csupán 20%-át tudja hasznosítani. Zúzó zápfogai készítik elõ az emésztést. Nyelõcsövét kettõs elszarusodott réteg borítja. Gyomra olyan izmos, mint a madarak zúzó gyomra, ez alakítja a táplálékot emészthetõvé. Emésztõcsatornája olyan, mint a húsevõké, alkalmanként el tudja fogni a halakat, a pikát (fütyülõ nyulat) és a kis rágcsálókat.

Magányosan élõ állat. Életterülete 4-7 km² , melyet jellegzetes szagával jelöl meg. A nõstények odúszerûségben vagy fatörzs üregében ellenek szeptember vége felé, általában két kicsinyt, melyek közül az egyik általában hamar elpusztul. A kicsinyek 15 cm hosszúak, 90-140 gr-ot nyomnak, vakok és csupaszpk. Bundájuk a második hét végére lesz fekete. Az anya a kicsinyt legalább három hétig a karjában ringatja megszakítás nélkül.
 
 

Az óriáspanda végtagjai különlegesek. A hatodik ujjuk hüvelykujj szerû, ezzel tépik le a bambuszhajtást, amit ülve egyenes háttal fogyasztanak el. Ez az ujj a valóságban a kéztõnek a szélen helyezõdõ merev csontkinövése.
 
 

Az óriáspandák élete veszélyben van a bambuszerdõk kiirtása miatt. Jelenleg Kínában kevesebb, mint 1000 óriáspanda él, a fogságban élõ példányok száma kb. 100. Védelemre szorulnak, nemcsak azért, mert kevesen vannak, hanem azért is, mert csupán 20%-uk éli meg a felnõttkort.