„Az életed végtelenül leegyszerűsödik, ha kéred és elfogadod a segítséget hozzá.”
„Ha az összes barátom leugrik egy hídról, én nem ugrom velük. Lent várok, hogy elkaphassam őket!”
"Ne sírj, mert könnyeidet senki nem érdemli meg. Aki megérdemli, az nem szeretné, hogy sírj! "
"A barátság egy aranykötél, amely ha elszakad, össze lehet ugyan kötni, de a csomó megmarad!"
"Érdemesebb a barátságért élni, mint a szerelemért meghalni!"
"Talán nincs is olyan, hogy jó barát meg rossz barát - talán csak barátok vannak, olyanok, akik az ember mellett állnak, ha megsérül, és akik segítenek, hogy ne legyen olyan magányos. Talán értük mindig érdemes aggódni, reménykedni, őértük érdemes élni. Talán még meghalni is, ha úgy kell lennie. Nincsenek jó barátok. Nincsenek rossz barátok. Csak olyan emberek, akik házat építenek a szívedben."
Valami érthetetlen kapcsolat van a barátság és a csillag között. Miért csillag a barát? És miért barát a csillag? Mert olyan távol van, és mégis bennem él? Mert az enyém, és mégis elérhetetlen? Mert az a tér, ahol találkozunk nem emberi, hanem kozmikus? Mert nem kíván tőlem és én sem kívánok tőle semmit? Csak azt, hogy legyen, és így, ahogy van; és ő van, és én vagyok, ez kettőnknek tökéletesen elég? Nem lehet rá válaszolni. Nem is kell. De, ha nem is lehet, barátom iránt mindíg azt fogom érezni, hogy csillag, a világegyetemnek rám ragyogása.
Csalódni magunkban rossz, egy barátban borzalom.
"Nem az számít, hogy honnan jöttél, milyen a vallásod vagy a bőrszíned, hanem az, hogy milyen ember vagy! Sok értékes embert veszít a világ az előítéletekkel!"
"Minden barátság azzal a homályos érzéssel kezdődik, hogy valahol már találkoztunk. Mintha régen testvérek lettünk volna. még inkább, mintha ikrek lettünk volna. S ezért a találkozás csak viszontlátás. Amikor az ember barátjától elszakad, tudja hogy ez a távozás csak látszat. Valahol együtt marad vele úgy, ahogy volt vele a találkozás előtt."
„A barátság - ez a szent emberi kapocs - úgy oltalmaz a magánytól, a számkivetettségtől, a félelemtől, a mozdulatlanságtól, hogy énünket megkettőzi: két szem - egy látvány; két szív - egy érzés; két hang - egy gondolat; két test - egy lélek.”
„Nem is gondolunk arra, minő kincs két rokonszenves nő egymásra nézve... Aki előtt egy nő szívének legrejtettebb titkait elmondhatja, s aki azt megérti; azokat az ezerféle apró bajait a női szívnek, amiknek felfogásához még a legodaadóbb férfikedélyben is hiányzik az érzék; azokat a nevezetes gondokat, amik a férfira nézve bohó semmiségek, de miket egy másik nő teljes értékükben méltányolni tud... a rokonszenves nőszív a vele közlőtt panaszra a saját panaszával felel, kitárja a maga világát, engedi a testvérlelket egészen beleköltözködni.”
„A barátság az egyetlen olyan kapcsolat, amely kölcsönös, szabad választással jön létre. Nem velünk születik, mi teremtjük. Nem fertőzi meg semmilyen testi kapcsolat, vagy érdek. Nem akarunk egymástól semmit - egyszerűen csak jó együtt lenni. A barátság születése mindig együtt jár azzal az érzéssel, hogy találkoztunk már valahol. Hogy ismerem őt! Ez persze sejtelem, nem biztos hogy így van. Sosem tudhatjuk, mitől vagyunk otthon egymásban. De ha a barátomhoz megyek: hazamegyek.”
„Általában az ember csakugyan szereti lesújtottnak látni a legjobb barátját. A barátság legnagyobbrészt ezen alapszik.”
"Barátság a csillag az égen, Mely az ég dísze! Vigyázni kell rá , hogy Megmaradjon fénye!"
"Nem az számít, hogy honnan jöttél, milyen a vallásod vagy a bőrszíned, hanem az, hogy milyen ember vagy! Sok értékes embert veszít a világ az előítéletekkel!"
„Az életnek csak akkor van értelme, ha van kivel megosztani az érzéseinket.”
"A szavak olyanok, mint a röntgensugár. Ha megfelelőképpen használja őket az ember, bármin keresztülhatolnak."
Az életben két lehetőség közül választhatsz: vagy egyedülálló maradsz és nyomorultul érzed magad, vagy megházasodsz és azt kívánod, bárcsak meghalnál.
|